Boldog újévet! Pár napig még így köszönünk egymásnak, de jó is ez!
Szerettük a decembert… a gyerekekkel együtt vártuk a Mikulást, örömmel írtuk a képeslapokat, rászorulókat ajándékoztunk, csinosítottuk-díszítettük a lakást, készítettünk fenyődíszt, adventi koszorút, ünnepi finomságokat; ötleteltünk, ajándékok után kajtattunk, ünnepnapokat dolgoztunk be, szerveztük a vendégvárást, temetőben sírt rendeztünk… végül kicsit el is fáradtunk.
Szerettük a város felbolydulását’, az autók tetején utazó fenyők látványát, a cipekedőkét, néha még a hosszú sorokat is a pénztárnál, amit - hiába rafkóskodtunk - nem mindig sikerült megúsznunk. Magunkba szívtuk az adventi vásárok ízeit, a karácsonyi koncertek szépséges dallamvilágát, a kedves-vicces Facebook üzenetek sokaságát, a fenyő illatát, és unalomig hallgattuk a jól ismert karácsonyi dalokat. (Mi mondjuk annak is örültünk, hogy nem volt hideg.)
Már rég nem törekszünk tökéletességre, csak az „elég jó”-ra, jó értékarányra stb… más a fontos. Így nem tudtunk bosszankodni például azon, hogy szépséges, nemkülönben illatos fenyőnket az árus ferdén fúrta a tartójába, amit aztán otthon jó órányi munkával sikerült orvosolnunk.
Már-már azt hittük, el sem készülünk időre, hiszen pörgött az ilyenkor szokásos ’még ezt - még azt - még amazt”, de persze készen lettünk - vagy készek? :) -hiszen tökéletességre nem törekedvén, „ha meglesz, meglesz, ha nem, nem” alapon elővettük a B és C terveket: a kevésbé fontosakat passzoltuk, tovább toltuk, megvár… a karácsony meg úgyis mindenhogyan eljön.
Elrontottuk a krokettet, feketére sült egy adag süti, megrepedt a bejgli, de tényleg emlékezetesre sikerült a halászlé és a vadas; a vadnyúl viszont felejtős… A legtöbb ajándékot - büszkén mondhatjuk - eltaláltuk, volt öröm, rötyögés, csillagszórózás, fotózás; mi úgy mondjuk: emlékcsinálás. Nem fészbúkosan’, meg erőltetetten, csak azért is, hanem csak úgy magunknak. Nem is most fontos ez a pár kép, hanem majd tíz év múlva…
Rokont látogattunk, beszélgettünk, olvastunk, eszegettünk-iszogattunk, filmet néztünk, társasoztuk, keresztrejtvényt fejtettünk, punnyadtunk, aludtunk, sétáltunk, bicikliztünk, koriztunk.
Kedveltük az év végi újabb sürgést’ is, naná! A szilveszteri árusokat, a bőrös- és a citrommalacot, az anekdotázást, a táncot, az éjfélt, a koccintást, a virslit, a káposztalevest, a brut-ál száraz pezsgőt, a tűzijátékot, az anyósnyelv- és trombitafújást, a lencsét; a kihagyhatatlan újévi koncertet - melyet két éve élőben hallgathattunk meg a bécsi Musikverein aranytermében, lévén elég idősek vagyunk már és gyerekkorunk óta fontos volt nekünk, összespóroltuk hát az álló jegyre valót.
Elfogytak a petárdák, újra elcsendesültünk mi is, és a város… szerettük ezt a csöndes burkolózást, elmélkedést, számvetést; gondoltunk azokra is, akiket elveszítettünk és többé nem karácsonyozhatunk velünk. Nem hibáztunk, amikor először írtuk le az idei évjáratot: 2020! Pompás, ragyogó napfénnyel köszöntött ránk az új évtized, velünk együtt sok más sopronit csalt ki a napsütés a szabadba. Aztán megmutatta arcát a tél… tudjuk, kell a hideg is.
Mindezeknek most vége, ideje a változásokat fogadni. Példának egy: ebben az üzletben többet nem vásárolhatunk.
47 év után (végleg) bezárt a sopronbánfalvi Coop
Fogadalmat nem tettünk (minek?), vannak viszont régi-új feladataink, megannyi kihívás, például megjavítani a szobai mérleget, ami valahogy többet mutat a kelleténél… Tavaly ez jól sikerült.
Kérjük a nem diétázókat, hogy az alábbi és hasonló kijelentéseket mellőzve segítsék az elszántakat:
- Jaj, hagyjál már, miből akarsz fogyni?
- Ugyan, minek neked fogynod, csinos vagy így is!
- Már nem divat a piszkafaság, különben is öregíti az arcot.
- Vagy jó alak vagy szép arc!
- Nem vagy már húsz éves! A korodhoz képest még mindig jól nézel ki.
- Az igazi nőn / férfin van mit fogni!
- Te így vagy csinos. Nekem (így is) tetszel.
- Meg sem kóstolod? De hiszen direkt neked csináltam! Ne sérts már meg!
- Nem ízlik? (és jön a megsértődés)
- De hát ez nem is hízlal!
- Ettől az egy falattól semmi bajod nem lesz!
- Egyszer élünk, minek sanyargatod magad?
- Ne most fogyókúrázz, majd otthon!
- Ne játszd az eszed!
- Ne hülyéskedj már. Fogyókúra neked?
- Majd lefogysz, ha beindul a pörgés a melóhelyen.
- Jobban tennéd, ha rendes kajákat ennél.
- Ezek is (edző, dietetikus, ételfutár diétás menüvel stb…) csak a pénzedet akarják.
STB…
Tipp: amennyiben többé-kevésbé egyetértenek a diéta szükségességével, ne firtassák a motivációt, ne osszanak kéretlen tanácsot diétázó szeretteiknek, inkább kérdezzék meg, mit ehet, mit nem, és azzal kínálva - esetleg vele együtt fogyasztva - fejezzék ki szeretetüket, és higgyék el, újra kerek lesz a világ.
BÚÉK és NYUGI 2020-ban is!
Sopron, 2020. 01. 04.
