Szedtük és faltuk a nyár ízét. A szurokfekete, mézédes cseresznyét.

A piacon azt mondták, a cseresznye már „lefutott”, aztán hallottuk, hogy Pétermajorban még bőven van. Mintha csak nekünk üzenték volna a rádióban, hogy lehet menni szedni. Pétermajor neve sokaknak a nyár elején felbukkanó eperárusító bódékról lehet ismerős. Az ottani zseniális epret kóstolva biztosak voltunk benne, hogy a cseresznyében sem fogunk csalódni.

Már odaérni is mesébe illő: a búza- és napraforgótáblák, a szalmabálák, a Sopronkövesd után jó magyar módra csupakátyús’, ámde mesésen kanyargós úton autózni önmagában is élmény, és hol van még a cseri? Tényleg, hol? A mellékútra térve ugyanis kissé elbizonytalanodtunk, biztosan jó irányba tartunk-e, mígnem feltűnt egy fehér útbaigazító táblácska „Gyere, gyere, megéri!” felirattal.

Onnantól még néhány piros filctollal, kézírással kanyarított, bájos üzenet segített megtalálni a célpontot: a hatalmas cseresznyeföldet! Persze - mint most saját szemünkkel láthattuk - sokminden más is van Pétermajorban, de most kérem, koncentráljunk a cseresznyefákra… amik egyszer csak itt vannak előttünk-körülöttünk-mögöttünk teljes pompában, melynél talán csak a virágzásuk lehetett mesésebb. Gogol cseresznyéskertje ehhez képest tutira smafu volt!

Mi meg ámulunk és szinte elveszünk a Kánaánban. Ilyet mi bizony még nem láttunk: végeláthatatlan sorokban roskadoznak az éltes fák a nagy szemű, már-már túlérett, kimondottan ropogós, lédús, fürtös, édes, mosolygós - mit mondjunk még? - gyümölcs súlya alatt. Mennyi lehet itt: több mázsányi?

Na, akkor szedd magad! Jaj, nincs kosarunk, ej, de városiak vagyunk… de nini, itt egy kedves „majori” hölgy, kölcsönöz nekünk egyet. Hát hajrá! Azt sem tudjuk, hol kezdjük, melyiket kóstoljuk… innen is, amarról a fáról is szedünk, mintha nem lenne egyforma a termés. Ez ám a csemege, és minden szemében benne van a nyár! Igazi habzsi-dőzsi – senki se nézi, mennyit raksz a szádba. Persze nem élünk vissza vele, meg aztán bizonyára belefér, ki van ez találva.

Jó lehet itt a bőségben madárnak, kisemlősnek lenni! De mi lesz ezzel a rengeteg gyümölccsel? Bárcsak egyetlen falatja se veszne kárba! Vajon mindet leszedik majd? Ne törődj vele, szedd! És edd. Abbahagyhatatlan. De ne aggódj, nem fogsz meghízni tőle, mert 80 %-a víz, így szemenként csak kb. 5 kalória, kilónként meg alig több mint 600. Szóval ehetsz, amennyi beléd fér, azt mondják, napi fél kilónyi az ideális. Végre valami, ami egyszerre finom és egészséges!

Csupa-csupa hasznos anyag van ugyebár a cseresznyében, ami a szervezetnek áldás. Például vitaminok (A, B1, B2, B6 és sok C), ásványi anyagok, meg nyomelemek (kálium, kalcium, foszfor, cink, magnézium, nátrium, kobalt, vas). Ezek jók a szívnek, erősítik az immunrendszert, javítják a memóriát, gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatásúak; segítenek megelőzni az ízületi betegségeket és a rák kialakulását.

A cseresznye magas rosttartalma könnyíti az emésztést, ezzel együtt a fogyást. Enyhe hashajtó hatását érdemes kipróbálniuk a szorulással küszködőknek. Rossz alvóknak is ajánlott, mert az úgynevezett melatonin, az alvási ciklust irányító hormon is megtalálható benne. Ez a természetes, csonthéjas finomság egészségben, alvási gondok és fogyási szándék híján is a barátunk, hiszen - jó hír! - megfigyelések szerint a cseresznyét gyakran fogyasztók bőre megújul, a kötőszövetek anyagcseréje is javul, így a test öregedése némiképp lassul.

Így van vagy sem, az biztos, hogy Pétermajorban július közepéig várják a cseresznye fun-okat. Nekünk elsőre ennyit sikeredett szednünk. Ahhoz képest, hogy csak egy-két kilóért mentünk… de hát mondtuk: nem lehet abbahagyni!

                                                          Jut az egész családnak

Ha pedig elteltünk, és - átmenetileg - nem fér több belénk, tegyünk a csodás szemekből gyümölcslevesbe, süteménybe, rétesbe… hmmm… kandírozhatjuk is, akkor jó kis koktéldíszünk lesz. Aztán készíthetünk belőle bort, pálinkát, de akkor is különleges italt kapunk, ha a leveleit simán fehérborba áztatjuk.

A nyár ízét mindig jó télire menteni. Adja magát a fagyasztó, mert a cseresznye szerencsére jól bírja a mélyhűtést, és így teljes vitamintartalma megmarad. Ha főzéssel tartósítjuk, akkor szöknek a vitaminok, viszont isteni a belőle készült befőtt és lekvár, ami mellesleg jól mutat a polcon. A gyümölcs szárát sem kell kidobni, mert vízhajtó, méregtelenítő teát főzhetünk belőle.

Ha tehát egy kis NYUGIra vágyik, menjen, szedje-vegye-egye, tartósítsa és télen mosollyal gondoljon a nyári kalandra!