
Oldtimerek, motorbiciklik és a rájuk kíváncsi nézelődők töltötték meg a Várkerületi Mária szobor körüli placcot június első szombatján. Az Autó-Motor Veterán Club Sopron 18. Veterán autó kiállítására és alkatrész börzéjére Ausztriából és Szlovéniából is érkeztek a klasszikusjármű-tulajdonosok.
Óriási érdeklődés mellett zajlott a találkozó, amely jól debütált az új helyszínen: némi kételyünk ellenére kényelmesen elfért egymás mellett a mintegy kétszáz jármű és a látogatóknak is bőven maradt hely a korzózásra, melyet a lehető legideálisabb időjárás tett még kellemesebbé.

A gyári állapotú vagy korhűen felújított, eredeti műszaki jellemzőkkel bíró patinás járművek között akadtak korosabb, ritkaságszámba menő modellek, mint például egy 1928-as évjáratú Chevrolet vagy 1935-ös DKW. Láthattunk VW Formel V versenyautót - hasonlóval Niki Lauda is versenyzett, sőt, Sopronban is indítottak velük futamot -, eredeti második világháborús Kűbelwagen-t, Olaszország aranykorát idéző Lancia Aurelia B20-ast, 127-es Fiat-ot, Porsche-t, felújított tűzoltóautót, terepjárót, traktort… és még sorolhatnánk. Érdekes volt megfigyelni egyes kocsikon a dizájn és az esztétika fordított arányosságát - a kényelem kárára.
Ahány jármű, annyi sztori, melyek a laikusok számára is izgalmasak. Érdemes volt szóba elegyedni a tulajdonosokkal, akik készséggel osztották meg szeretett járművük érdekesebbnél-érdekesebb történetét.

13 órakor indult a - rendőrök által biztosított - látványos „retró gurulás”: a két- és négykerekű verdák szép ívű város-köre, aminek mi először voltunk aktív részesei. Mit mondhatnánk? Szívet melengető volt, helyenként vicces is: például a kacsa hápogásra emlékeztető duda, aminek gyakori megszólaltatása fokozta az amúgy is remek hangulatot. Felnőtt, őszülő fejjel régi autók konvojában várost körbeautózni gyerekes dolognak tűnhet, szerintünk játék. Hans-Georg Gadamer azt mondta: „aki a játékot nem veszi komolyan, az játékrontó”. Rajtunk nem múlt, sem az integető kezeken, mosolyokon.
A soproni veterán klub tagjainak egész napos aktív közreműködése gördülékeny, szeretetteljes bulivá tette a rendezvényt, egyenmezes’ sorfaluk pedig stílusossá a díjkiosztót, ami közös fotózkodással zárult.
A mi roncstelep-szökevényünk, Zwicki a zsűri szakmai különdíját kapta (KosuT Projekt munkája)
Sokak által nem ismert típusú AWZ P70-esünk immár másodszor nyerte el az ítészek kegyét, ezért közkívánatra hamarosan a pár héttel ezelőtti bemutatkozás krónikáját is közreadjuk itt, a NYUGI-ban. Kedves olvasóink addig a nyár legjobb pillanataival töltekezhetnek.
TAL - SL
















